Gyermekláncfű avagy pongyolapitypang szirup

Sokan nem tudják, hogy a gyermekláncfűként is ismert pongyola pitypang nem “csak” gyomnövény, mely kiűzendő a zöld gyepről, hanem gyógynövény is egyben.

Szinte bármilyen réten megtalálható. A gyermekláncfű kiváló vértisztító és vizelethajtó, serkenti a máj és a vesék működését. A gyermekláncfű számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz:
Vasat, szilíciumot, magnéziumot, cinket, mangánt, B-vitamint, C-vitamint, A-vitamint, D-vitamint.

A gyermekláncfű is gyógynövény

A pongyola pitypang minden része gyógyhatású, így a virágokból készült szirup is tartalmazza mindazt a jót ami ebben a gyom-gyógynövényben található. A szirup íze hasonlít a mézhez, a felhasználása is azonos a mézével. Csurgathatjuk kalácsra, vajas kenyérre, rakható süteménybe, teába is.

A pitypang ideális szedési ideje Európában májusra esik. Válaszunk egy szép napos délelőttöt, mert ilyenkor a legnagyobb a virágportartalma a virágoknak, és így lesz a legízletesebb a szirupunk. Kb. 150-250 virág szirmára lesz szükségünk.

A virágokat rázzuk meg, és a hazaérkezés után 1 órára terítsük szét újságpapírra vagy kéztörlőre, hogy a bogárkák kimászhassanak belőle. Ne mossuk meg a virágokat!

Előkészítés: Van aki leszedi a virágszirmokat a zöld részről, más viszont a zöld résszel együtt főzi fel.

A pitypang szirup elkészítése:

A virágokat 5 dl ideg vízbe rakjuk, és lassan elkezdjük főzni.
Amikor a víz forrni kezd lezárjuk a tüzet és éjszakára állni hagyjuk a főzetet.
Másnap szitán keresztül leszűrjük a levét. A kezünkkel jól nyomkodjuk ki a virágokból is a nedvességet. Egy blogban olyan megoldást is láttam, ahol a tejhabosítóval szűrték le a virágszirmokat. Kisebb mennyiségnél ez is nagyon jó ötlet!
A gyermekláncfű (pitypang) léhez egy fél kg cukrot keverünk, és hozzáadjuk egy fél citrom levét, vagy ha tudunk venni olyan citromot amit nem kezeltek vegyszerrel, akkor a felkarikázott citromot. Ha ennél több citromot rakunk bele, akkor túl savanyú lesz.
A lábost feltesszük a tűzre fedő nélkül, és a legkisebb lángon elkezdjük melegíteni azért, hogy ne forrjon lobogva, és elkezdjük besűríteni. Ez akár 2 óráig is eltarthat. Néha vegyünk ki egy kanállal, hogy azt kihűtve ellenőrizhessük az állagát. Nem szabad túl sűrűre főzni, mert akkor kikristályosodik és kemény lesz, ha viszont túl hígra hagyjuk akkor viszont megromolhat.

A “pitypangméz” készítéséhez szükséges mennyiségekre több verzió is létezik, leírok pár bevált receptet:

1. recept:  2 marék pitypang virághoz 1 l víz és 1 kg cukor

2. recept: 500 pitypang virág, 1 citrom, 1 narancs, 1 l víz, 1 kg cukor

3. recept: 150 pitypang virág, 1 citrom, 250 g cukor, annyi víz ami ellepi a virágokat

Minden kezdet nehéz

Ricsivel már nagyon régóta készültünk erre az útra, tervezgettük, fontolgattuk, milyen dátum lenne a megfelelő, hogy még ne is legyen túl nagy a pocakom, de ne is fagyjunk meg városnézés közben. Nagynénjétől, Rékától kaptuk a SzÉP kártyát, és mindenképpen szerettük volna még úgy felhasználni, hogy még egyben vagyok :).

Bevallom, először nem volt sok kedvem nekivágni, főleg, hogy az év leghidegebb időszakát sikerült kiválasztani. Ezen felül rossz előérzet is mardosott, attól féltem, hogy valami baj lesz. Így legyen ötösöm a lottón.

Időben elindultunk, kiértünk az állomásra, ahol Ricsi megvette a jegyet. Már ez sem volt egyszerű, mert a jegypénztáros nem tudta, hogy át kell-e szállnunk Győrben, vagy sem. Persze a Keletiben külön emeleten van a jegypénztár és az információ, mászhatott fel megérdeklődni. No mindegy, elértük a vonatot, szépen kényelmesen elhelyezkedtünk. Győrig minden eseménytelenül zajlott, Ricsi olvasott, én pihentem. Az átszálláskor izgalmas volt megtalálni a vonatot, mert a 4-es vágányon 3 is állt belőle, de azért sikerült.

Sopron hófúvással és cudar idővel várt minket. A GPS segítségével gyorsan megtaláltuk a szálláshelyet. Míg Ricsi lerendezte a piszkos anyagiakat, elkezdtem berendezkedni. Ezután ért minket a hideg zuhany: Ricsi pénztárcájából szőrén-szálán eltűnt kétheti fizetése, azaz 60000 Ft. Próbáltuk visszagörgetni az eseményeket, hol történhetett, de ésszerű magyarázatot nem találtunk rá. Ott álltunk annyi pénzzel a bankkártyán, amennyi az utazáshoz volt csak elegendő, pedig annyi mindent szerettünk volna megnézni.

Szerencsére Ricsi anyukája a hír hallatán mozgósította az egész családot, és ígéretet kaptunk, hogy másnap elküldik előre a névnapokra szánt pénzt. Így noha feleakkora összeg állt rendelkezésünkre, de legalább volt miből gazdálkodnunk. Szerencsére Réka még korábban felajánlotta, hogy leehetünk valamennyit a SzÉP kártyáról, mivel nem használtuk fel a szállásra szánt teljes összeget.

Ricsi délutánra főzött egy dhált, majd a nap második felében, felocsúdva a veszteségből elmentünk körbenézni. Megnéztünk egy-két templomot és vendéglátó ipari egységet kívülről, majd a szálláson pihengettünk.

A várva várt terheléses vércukor vizsgálat

Ez a nap is eljött. Ricsivel keltem, hogy elérjem a 7 órási vonatot, mivel anya Újpest-Városkapunál várt, hogy elvigyen terheléses vércukor vizsgálatra. Természetesen elfelejtettem kiváltani a szőlőcukrot, és az sem lett volna megoldás, hogy veszek egy boltban, mert csak a patikák által kimértet fogadják el.

A Palánk patikát az internetes kiírás ellenére zárva találtuk. Az SZTK-ban szépen téptem sorszámot, közben anya elment egy másik gyógyszertárba, ami elvileg 8-kor nyitott, hogy kiváltsa a cukrot. Beálltam soron kívül egy kismama mögé, ahogy mondták. Már vele is morgott a nyanya, de igazából én kaptam a legnagyobb letolást, hogy miért mondom, hogy terheléses vércukorvizsgálatra jöttem, amikor nem is, mert íme a beutaló vérvizsgálatra. Csak feltartom a sort és felpaprikázom az embereket. Mondtam neki, hogy az orvos azért írt beutalót, mert nem voltunk benne biztosak, hogy a háziorvos által elrendelt múltheti vérvizsgálatnál megnézik-e az éhomi vércukor szintet is, de megnézték. Utána keresett, és tényleg. Még azért feltette a keresztkérdést, hogy most kinek menjenek az eredmények, mivel a háziorvos Weber tesztre is elküldött, és 3 beutalót lobogtattam így. Rábíztam. Nagyon édes volt, mindenképpen bosszút akart állni, mert csakazértis elrendelte az éhomi vérvizsgálatot, hadd vegyenek le minél több vért.

Vészesen közeledett a sorszámom, noha amúgy ki se kellett volna várni. Hívogattam anyát, hogy mi a franc van, mire kiderült, hogy állítólag nem működött a számítógépes rendszer, ezért nem tudják kiszolgálni. Jó késő lett, mire befutott a cukorral, szabadkoznom is kellett, amikor hívták a sorszámomat, hogy nem tudtuk még kiváltani.

Bementem, mire megdöbbentek, hogy ilyen későn. Magyarázkodhattam megint, hogy nem nyitott ki időben a patika stb. Az a nagy meglepetés ért, hogy egy egész kémcsővel vettek le vért. Nem elég, hogy vashiányos vérszegény vagyok, még meg is csapolnak! Mondta a nő, hogy már régóta nem vesznek ujjbegyből vért, és a vashiányos vérszegénység nem azt jelenti, hogy kevés a vérem, hanem bizonyos anyagokból nincs benne elég. Ja, de vért persze nem adhatok!

Megitatták velem a cukorszirupot, rosszabbra számítottam, de a végén azért marta a fogamat. Félóránként be kellett még mennem, közben olvastam, hogy elüssem valahogy az időt. Az elsőnél jól leszúrtak, hogy 10 percet késtem, és így nincs értelme a vizsgálatnak, mert azt nézik, hogy a szervezetem hogyan tudja feldolgozni a cukrot (azt a mennyiséget, amit saját bevallásuk szerint is kb. egy hét alatt fogyaszt el egy normális ember). Pedig megnéztem az órámat, amikor kimentem. Majdnem elsírtam magamat, és szívem szerint azt válaszoltam volna, hogy az egész procedúrának sincs semmi értelme, úgy, ahogy van. A következő gyerekemet az őserdőben szeretném kihordani, ott nem macerálnak annyit.

Mikor már alig voltak a váróban, odaballagtam a leletkiadóhoz, és megkértem őket, lennének oly szívesek, és adják már ki a Hepatitis és vércsoport eredményemet, mert kell a védőnőnek. Mire közölték, hogy a nőgyógyásznál vannak (benne vannak a gépben, csak nem akarták kinyomtatni). Hihetetlen, minek hívják őket leletkiadónak, ha nem hajlandóak kiadni a leletet, pedig magammal vittem a papírt is, hogy lássák, mikor voltak a vizsgálatok.

Az utolsó 10 percben már majdnem éhen haltam, és az ötödik szuri már nagyon fájt. Teljesen kilyuggatták a vénámat. Ricsi mondta is, hogy úgy néz ki, mint egy kezdő hernyósé :-D. Szerencsére a vénás vasbeadást emiatt megúsztam, de megfogadtam, ha van valami módja annak, hogy ne kínozzanak meg ennyire megint, akkor köszönöm szépen, kihagyom ezt a vizsgálatot.